Globális Diplomácia: „Nemzet-branding” és mega-sportesemények

Globális Diplomácia: „Nemzet-branding” és mega-sportesemények

A 21. századi globalizált világban a sporteseményekre egyre inkább piacként tekintenek, melyeken az országok médiaérdeklődést vonzhatnak magukra, a rendező városokra és a versengő nemzetekre. A „nemzet-branding” ezen jelensége az új befektetések növelését célozza és aktívan támogatja a turizmust. Például, 1998-ban Ausztráliában elindítottak egy kampányt, hogy a 2000-es Sydney-i Olimpiai Játékokat követően maximalizálják a potenciális gazdasági hasznot. A cél az volt, hogy összeházasítsák az Olimpia márkát, a szponzorokat és az (1995-ben létrehozott) Ausztrália márkát. Habár a nagyméretű sporteseményeket nem követik pontos hatástanulmányok, különösen amikor a „hagyaték” kérdéses koncepciójáról van szó, el kell ismernünk, hogy a régiók egyre nagyobb számban küzdenek a világversenyek rendezési jogáért. Azonban a világ nagy része így is lemaradásban van, hiszen ez a kereskedelmi harc csak néhány ország számára nyitott.

A mega-sportesemények regionális gazdasági fejlődési lehetőségként való felfogása néha a helyi közösségek érdekeinek, a közéleti átláthatóságnak és a demokrácia felforgatásához vezetett. Az üzleti élet érintett szereplői és a politikusok gyakran támogatják a világversenyeket, hiszen úgy tekintenek rá, mint a közdiplomácia egyik jelentős eszközére. Az új infrastruktúrák építése és a rövid-távú munkalehetőségek teremtése is igazolja az ilyen stratégiát. Továbbá az Olimpiai Játékok vagy a labdarúgó világbajnokság megrendezése új életet önt az országimázsba és magas elvárásokat kelt. Ezen érzelmi oldal talán kissé elfedi az ilyen óriási versenyek megrendezésének pénzügyi kockázatait. Mindezek ellenére néhány közösség továbbra is kitartóan vállalkozik nagy sportesemények megrendezésére. Azonban például a svájci Graubuenden kanton lakói 2013 márciusában az ellen szavaztak, hogy a régió pályázzon a 2022-es Olimpiai Játékok megrendezésére.

Vajon a mega sportesemények mindig erősítik egy nemzet imázsát a nemzetközi szinten? Habár ez legtöbb esetben igaznak tűnik, a brazil tüntetők és a rendőrség közötti közelmúltbeli összecsapások az ország állandó társadalmi problémáira irányították a figyelmet. A brazilok a Konföderációs Kupára és a jövő évi Világbajnokságra költött pénz mennyisége miatt tiltakoznak. Több szociális közkiadást követelnek különösen olyan területeken, mint az egészségügy és az oktatás. Akárhogyis, Dilma Rousseff elnökasszony továbbra is nagy fontosságúnak tekinti a fent említett sporteseményeket és mellette a 2016-os riói Olimpiát is. Ő és a legtöbb politikai vezető úgy véli, hogy a mega-sportesemények döntő fontosságúak Brazília presztízse, láthatósága és az ún. „soft power” szempontjából. Ennek a stratégiának a célja, hogy Brazília státuszát javítsák, és erősítsék a hagyományos külpolitikai erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az ország jelentős szereplővé váljon a nemzetközi porondon.

További információért: [1][2][3][4]